Katar – történelme, kultúrája és jelenkora

írta: Daria Trinkhaus

 

Katar az elmúlt évben elsősorban a 2022-es FIFA-világbajnokságnak köszönhetően vált híressé. Valójában Katar az első muszlim ország a világon, amelyik otthont ad a világbajnokságnak. Az elmúlt hetekben azonban azt tapasztaltuk, hogy az országot heves kritika éri, annak ellenére, hogy a katariak hatalmas erőfeszítéseket tettek ennek a nem könnyű feladatnak a megoldása érdekében. Ezért írtuk ezt a szöveget, hogy tisztelettel adózzunk mindazoknak, akik hozzájárultak ennek az eseménynek a megvalósításához.

A Katarral kapcsolatos kritika főként a társadalom szigorú törvényeire, valamint a bevándorlók nehéz munkakörülményeire vonatkozik, akik a stadionok és a 2022-es FIFA-bajnoksághoz szükséges infrastruktúra megépítésén dolgoztak. És hé! Nem hiszem, hogy mindent tudok. És igen – Katar kultúrája bizonyos szempontból eltér a „nyugati kultúrától”. És igen, az utcák tele voltak emberekkel, akik izzadságos munkával szinte mindent felépítettek. De tudjátok, mi a helyzet? A legtöbb ember, akivel Dohában találkoztunk, örült, hogy munkát kapott, és inkább Katart választotta, mint mondjuk Dubait. Egyetértek-e Katar összes szabályával? Természetesen nem, de megértem, miért léteznek.

 

Az országban tett látogatásunk során pozitív benyomásaink voltak, és tény, hogy a „helyiek” nagyon szívélyesen fogadtak minket. Először azonban egy rövid magyarázat: Katarba érkezve azzal a szemléletmóddal indultunk útnak, hogy valaki otthonába látogatunk, és tiszteletben tartjuk az ottani szabályokat, valamint magukat a házigazdákat is.

Maradjon nyitott Katar iránt

A lényeg az, hogy tiszteljük a különbségeket, és ne próbáljuk erőszakkal megváltoztatni másokat. Az emberek maguktól változnak, és az országok is, kultúrájukkal együtt. Ha mindenkire és minden országra egyetlen viselkedési mintát és változási irányt kényszerítenének ránk, milyen unalmas világban élnénk.

 

Úgy véljük, hogy a kritika vagy a konfliktusok néha enyhíthetők a tudás és a megértés révén. Ez utóbbi különösen abban segít, hogy tisztelettel bánjunk egymással. Éppen ezért már néhány napja foglalkoztat ez a cikk.

 

 

Katar országa – eredete

Először is – ez egy nagyon rövid összefoglaló lesz Katar történelméről. Maga a történelem nem egyértelmű. Sok forrás különböző szempontokból meséli el, és nehéz egyetlen verziót megállapítani. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a katariak beduin családok leszármazottai, akik gyakran nem voltak egy helyhez kötve. A beduinok évszázadokig szétszórtan éltek a katari félszigeten. Ilyen körülmények között nem könnyű egy közös narratívát kialakítani. Mindazonáltal megadok három linket a Katarról szóló legfontosabb forrásokhoz: a Visit Qatar weboldalhoz, az Encyclopedia Britannica-hoz és természetesen a Wikipédiához. Ha tehát mélyebben szeretne elmélyülni a témában, kellemes olvasást kívánok!

 

Azok számára, akik még nem olvasták a Sumfinity-n megjelent, Katarról szóló korábbi cikkeket, és most kezdik megismerni az országot, íme egy rövid bemutató. Katar Nyugat-Ázsiában található ország, amely az Arab-félsziget északkeleti partján fekvő, „Katar” nevű kis félszigetet foglalja el. Délen Szaúd-Arábiával, északon Irakkal, keleten pedig a Perzsa-öböllel határos. A Perzsa-öbölben található szoros választja el Katart Bahreintől.

 

Bár úgy tűnik, hogy Katar viszonylag fiatal ország, valójában történelme az ókorba nyúlik vissza. Katart és Szaúd-Arábia egyes részeit már mintegy 50 000 évvel ezelőtt is lakták az emberek. Ezt régészeti leletek – számos kőkorszaki táborhely és eszköz – is alátámasztják. A neolitikumban Mezopotámia volt az első civilizáció, amely jelen volt a térségben.

 

A térség története három különálló korszakra osztható: az iszlám előtti korszakra (Kr. u. 700 előtt), az iszlám korszakra (Kr. u. 700 után) és a modern korszakra (1800 után).

 

Az iszlám előtti korszak

 

Az első korszakról már szó esett: Katar emberi lakossága 50 000 évre nyúlik vissza. A Katari-félsziget a bronzkori kultúra bölcsője is volt, amely nagyjából i. e. 3000 és i. e. 2200 között virágzott. Ebben az időszakban, egészen i. e. 3000-ig, fontos kereskedelmi központként működött, ahol árukat cseréltek kézműves termékekre. Ebből az időszakból származó jelentős leleteket az Al Khor térségében lehet találni.

 

A korai telepes időszakban a félsziget több különböző birodalom központja volt, köztük a szeleukidák, a pártusok és a szászánidák birodalmáé.

 

 

Az iszlám korszak

 

628-ban Mundhir bin Sawa Al Tamimi, a katari-félsziget Al Hasa régiójának keresztény uralkodója áttért az iszlámra. Ezzel az eseménnyel megkezdődött a helyi törzsek iszlamizálódása.

 

Azonban néhány írásos emlék és régészeti lelet kivételével alig tudunk valamit Katar fejlődésének ezen időszakáról. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a félszigeten akkoriban csak néhány törzs élt. Az azonban biztos, hogy a 8. századtól kezdve a térség a gyöngy- és teve-kereskedelem jelentős központjává vált.

 

A Katari-félsziget számára a középkorban, majd később az európai reneszánsz idején következett be egy jelentős áttörés. Ez pedig nagyrészt az európai látogatók érkezésének volt köszönhető.

1507-ben a portugálok hat part menti várost (köztük Kutchot) vettek birtokba India nyugati partján, és kereskedelmi útvonalakat létesítettek Malakka felé. Erődöket építettek a környéken, például Diuban (1531), Damanban (1555), Agrában (1556) és Bombayben (1662). A Brit Kelet-indiai Társaság követte példájukat, és 1608-ban kereskedelmi telepet létesített itt. Mindkét nemzet jelentős hatást gyakorolt Katar gazdaságára és kultúrájára.

1515-ben (921 AH) I. Manuel portugál király 1800 fős sereggel vezette a katari városok és falvak elleni inváziót. A portugál erőknek sikerült elfoglalniuk Katar teljes partvidékét, beleértve az ország fővárosát, Dohát is. A portugálok azonban nem voltak az egyetlenek, akiket Katar meghódítása csábított. A 16. században jelentős rivalizálás volt a portugálok és az oszmánok között, különös tekintettel a Bahrein régióra, amelyet a portugálok 1521 és 1602 között tartottak megszállva. Az oszmánok visszahódították a területet, de végül az 1570-es években a Banu Khalid törzs egyik sejkje kiszorította őket Al Hasából.

 

Katar modern korszaka

 

Ez azonban még nem a teljes kép a Katar és az Oszmán Birodalom közötti feszült kapcsolatokról. Az oszmán csapatok, akik elfoglalták a közeli szaúd-arábiai Al-Ḥasā tartományt, 1871-ben megszállták Katart is. Katar csak 1913-ban, miután a Szaúd-ház visszahódította Al-Ḥasāt, szabadult meg az oszmán megszállás alól. Ekkor lépett színre a történelemben Nagy-Britannia. A britek 1916-ban szerződést kötöttek Katar vezetőjével, amely brit védelemért cserébe biztosította számukra az ország külpolitikája feletti ellenőrzést.

1971-ben azonban Katar Sheikh Khalifa bin Hamad bin Abdullah Al Thani vezetésével elnyerte függetlenségét a britektől, és autonóm emirátussá vált az újonnan kikiáltott Katari Államon belül. 1986-ban Katar az Arab Liga teljes jogú tagjává vált.

 

Katar kormányzata és népessége

Ma Katar szuverén állam. A Thani-család azóta uralkodik Katarban, hogy Mohammed bin Thani szerződést kötött a britekkel, amely elismerte a terület önálló státuszát. Katar alkotmányos monarchia, az emír az állam- és kormányfő. 2003-ban népszavazást tartottak, amelyen a szavazatok 98%-a támogatta az alkotmányt. Az emír a kormányzó család tagjai közül nevezi ki a miniszterelnököt. Az 1995 óta uralkodó emír Hamad bin Khalifa Al Thani. A miniszterelnök Abdullah bin Nasser bin Khalifa Al Thani.

 

A Fejlesztési Tervezési és Statisztikai Minisztérium (MDPS) Népszámlálási Osztálya szerint Katar lakossága 2017. július 31-én 2 043 693 fő volt. Érdekes módon csak 313 000 ember született Katarban. A többi lakos gazdasági okokból érkezett az országba.

 

Katar gazdasága

 

1961-ben Katar az Egyesült Arab Emírségekkel közösen megalapította az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot (GCC). 2001-ben Katar csatlakozott az OPEC-hez, azaz az Olajexportáló Országok Szervezetéhez. Egyes források szerint Katar exportálja a legtöbb cseppfolyósított földgázt az összes ország közül.

Katar gazdasága az elmúlt években gyorsan növekedett, főként a földgázkészleteinek köszönhetően, amelyek az exportbevételek mintegy 80%-át teszik ki. Az ország azonban külföldi befektetéseinek köszönhetően képes volt diverzifikálni más iparágak felé. Ide tartoznak olyan ismert vállalatokban szerzett részesedései, mint a Volkswagen AG (OTC:VLKAY), a HSBC Holdings PLC (LON:HSBA), a Barclays PLC (LON:BARC), a Credit Suisse Group AG (SIX:CSGN), a Glencore International PLC (OTC:GLNCY) és az Électricité de France SA (EPA:EDF). Katar uralkodó családja az Egyesült Királyság egyik legnagyobb földbirtokosa is, és jelentős részesedéssel rendelkezik az Empire State Buildingben.

 

A Forbes magazin 2013-ban Katarra a világon a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országként rangsorolta, amely akkor 129 000 dollár volt (a teljes népességre vetítve 23 milliárd dollár).

Ezen felül egyes források szerint Katar az egy főre jutó jövedelem tekintetében a világ egyik leggazdagabb országa – több mint 250 milliárd dollárnyi, befektetésre rendelkezésre álló likvid eszközzel rendelkezik. Ráadásul Katar az első helyet szerezte meg a Forbes 2018-as milliárdosok listáján (25 milliárdossal).

 

A részletekből is érződik az ország jóléte. Például – tudtad, hogy Katarban a víz, az áram és a telefonhívások ingyenesek a születésüktől fogva katari állampolgárok számára? Az üzemanyag ára is alig egy cent. Nico-val többször is dörzsöltük a szemünket, amikor megláttuk az árakat a benzinkútnál. A sivatagban való életnek azonban vannak hátrányai is. Az élelmiszerek 90%-át más országokból importálják Katarba, ezért drágák. És bár a kormány hatékony gazdaságok létrehozásán dolgozik, a feladat nem könnyű és nem olcsó. Végül is egy sivatagban fekvő országról beszélünk.

 

Honnan származik a víz Katarban?

 

Ami igazán lenyűgözött minket, az az, hogy Katar hogyan jut vízhez – hiszen még mindig arról az országról beszélünk, amely (szó szerint) a sivatagban fekszik. Becslések szerint Katarban évente mindössze 82 mm csapadék hullik. Régen a beduinok egy darab ruhán keresztül szűrték a tengervizet vagy a kutakból nyert vizet. Ez rendkívül időigényes folyamat volt. És alig használható módszer, ha az állattenyésztésre és az élelmiszer-termelésre gondolunk. Így 1953-ban Dohában üzembe helyezték az első sótalanító üzemet. Eleinte teherautókkal szállították a vizet a háztartásokba, amíg ki nem épült a professzionális vízvezeték-hálózat.

Ma a háztartásokban használt víz 99%-a sótalanításból származik. A víz kinyerésének problémája, hogy rengeteg energiát igényel. Mivel azonban Katar gáz- és olajmezőkön fekszik, ez a probléma inkább ökológiai, mint pénzügyi jellegű. Az ökológiai kérdés a sótalanítás után keletkező sóoldat kialakulásához kapcsolódik, ami súlyos környezeti problémákat okoz. Hogyan lehet megoldani ezeket a kihívásokat, különösen akkor, ha Katar népessége növekszik? A válasz nem biztos, hogy egyszerű.

 

A beduinok és kultúrájuk

 

Ha Katarba utazunk, elengedhetetlen, hogy megismerjük ennek a hihetetlen országnak a történelmét és kultúráját. A beduinok Katar őslakosai, és vendégszeretetükről híresek.

Nagylelkűségükről híresek: azt mondják, hogy ha vendégként látogatod meg Katart, mindent felajánlanak neked, amijük van – ételt és szállást is beleértve. Ha az autód lerobban az út szélén, ne aggódj: ha valamelyik beduin meglátja, biztosan odajön, hogy segítsen megjavítani, miközben egy csésze tea vagy kávé (vagy mindkettő) mellett történeteket mesélnek.

 

Hagyományosan a beduinok juh-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztő nomádok voltak. Általában más törzsekkel kereskedtek húsért, tejtermékekért és gyapjúért. A beduinok állati szőrből szőtt sátrakban laktak. Ezeket a sátrakat bayt al sha'ar-nak hívják. Évszázadokkal ezelőtt a beduinok tevékkel kereskedtek. Ugyanakkor ezeket az állatokat közlekedési eszközként, tejtermelésre, és néha húsért is tartották.

 

A beduinokat egy vezető, a sejk irányította. A hatalom apáról fiúra szállt. A beduin családokban a nőknek és a férfiaknak hagyományos szerepek jutottak. A férfiak a nagyobb állatok gondozásával, a kereskedelemmel és a törzs védelmével foglalkoztak. Ezenkívül ezek a férfiak vadászok is voltak – háziasított sólymok segítségével vadásztak állatokra. A nők a háztartást vezették, főztek és nevelték a gyermekeket. Ezenkívül gyönyörű textíliákat készítettek és ruhákat varrtak.

 

A beduinokról az is híres, hogy bátrak és kalandvágyóak; a történelem során félelem nélkül harcoltak a betolakodók ellen, és mindenekelőtt olyan hagyományokat tartottak tiszteletben, mint a vendégszeretet – még akkor is, amikor ez nem volt sem biztonságos, sem praktikus.

 

Katar vallása

Az iszlám a domináns vallás, és a katariak elsősorban szunnita muszlimok. Katarban tartózkodásunk alatt naponta ötször hallottuk az imára hívó éneket. Valahányszor meghallottuk azt a átható hívó hangot a közeli mecsetekből, borzongás futott végig a hátunkon. Van valami olyan megható és szinte ősi ebben az énekben, hogy úgy érezzük, mintha a levegő is rezegne tőle. A katariak hajnalban, délben, délután közepén, napnyugtakor és este imádkoznak. Imádkozáskor hagyományosan Szaúd-Arábiában fekvő Mekka (más néven Makkah) felé fordulnak.

 

Lehet, hogy néhányan már hallottatok a ramadánról. A ramadán idején (a holdnaptár kilencedik hónapjában) a muszlimok naponta napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. Ez a lelki elmélkedés szempontjából kulcsfontosságú időszaknak számít, amely hozzájárul a közösen böjtölők közötti társadalmi kötelékek megerősítéséhez. Ebben az időszakban sokan napnyugta előtt elfogyasztanak egy bőséges étkezést, az úgynevezett iftárt (ami a böjt megtörését jelenti). Naplemente után, az Eid al-Fitr (a ramadán vége) alkalmával a katariak családi összejöveteleken ünnepelnek, ahol ajándékokat cserélnek barátaikkal és szomszédaikkal. Szokásos az állatok feláldozása is, amelyeket hagyományosan az Eid al-Adha után fogyasztanak el.

 

Öltözködési szabályok Katarban

 

A katariak öltözködésükben nagyon visszafogottak. Hivatalosan a férfiak általában hosszú, fehér köntöst viselnek, a nők pedig fekete ruhát, amely nyilvános helyen eltakarja testüket és arcukat. A katariak szeretik hagyományos viseletüket, de nyitottak a változásokra és a külföldről érkező új trendekre is. Ha nem nyilvános helyen tartózkodnak, a nők modern, de méltóságteljes ruhát viselhetnek. A nők öltözködési szabályai konzervatívak és szerények, míg a férfiaktól elvárják, hogy hosszú nadrágot vagy farmert viseljenek, és olyan inget, amely mindig eltakarja a vállakat és a karokat.

Katar legnépszerűbb márkái közé tartozik az Al-Zaytoon, a Mango és a Zara. Katar egy kis ország, így Dohában könnyen találhatók olyan üzletek, amelyek a világ minden tájáról származó ruhákat árulnak. A dohai bevásárlóközpontok megjelenésükben és az üzletek típusában semmiben sem különböznek a nyugati áruházaktól. Sőt, ott található a közismert La Fayette áruház is! Ha azonban hagyományos katari ruhát szeretne vásárolni, a legjobb ajánlatot a Souq Waqif piacon találja (idegenvezetőnk ajánlása alapján).

Ha tanácsot adhatnék, az az lenne, hogy legyetek mérsékeltek a ruházatotokban. És igen – Nico imádja a rövidnadrágjait, én pedig a nyári ruháimat, de összességében elégedettek voltunk azzal, hogy testünket eltakaró ruhákat viseltünk. Először is: Katar nagy része sivatag, és a meztelen testet gyorsan leégetheti az erős nap. Másodszor (ami nagyon fontos): a nyilvános helyeken a testrészek eltakarása (;-)) a vendéglátó iránti tisztelet jele. Összességében Katar egy nagyon-nagyon biztonságos ország, de ha a ruházatoddal felhívod magadra a figyelmet, az kellemetlen élmény lehet.

 

Étkezés Katarban

 

Végül, de nem utolsósorban! Valószínűleg ez a cikk kedvenc részem. Katarban az étkezés a kultúra fontos része, és ezt azonnal észre fogod venni. Az ételek nagyon fűszeresek és ízviláguk gazdag, így azoknak is tetszeni fognak, akik szeretik az erősebb ízeket.

 

Katarban az étkezés a nap egyik legfontosabb pillanatának számít, különösen akkor, ha vendégek érkeznek az otthonunkba, vagy amikor a családtagok összegyűlnek. Az étkezést nem érdemes siettetni, mert ha így teszünk, azt a katari szokások szerint udvariatlanságnak tekintik. A leggyakoribb főételek közé tartozik a csirke- vagy bárányhúsos rizs; a lencse és hús rizs mellé; a párolt hal (általában sügér), a grillezett hal vagy a shish taouk (pácolt csirke-kebab).

Étkezés Katarban

Ami Dohában és a katari fővároson kívül is feltűnt nekünk, az az éttermek és az ételkínálat sokszínűsége volt. Mivel Katarban nagyon sok bevándorló él, az éttermek választéka is tükrözi ezt a sokszínűséget. Katarban tartózkodásunk alatt kipróbáltuk az autentikus palesztin konyhát, a jemeni ételeket (ahol a földön ülve, kézzel esznek), az indiai ételeket (valószínűleg a legjobb indiai étkezés, amit valaha ettünk), az iráni ételeket és így tovább. Az éttermek száma és változatossága valóban lenyűgöző. A tipikus húsételek mellett mindig találtam vegetáriánus ételeket is (nem is tudtam, hogy ennyiféle humusz létezik!). Összegzés: valószínűleg egész életünkben emlékezni fogunk a katari kulináris élményre.

Ha Dohában jár, feltétlenül látogasson el a Souq Waqif piacra. Ide járnak vásárolni a katariak. Itt hihetetlenül sokféle helyi édességet, datolyát és fűszert kínáló üzleteket találhat. Miután bevásároltunk ezen a hagyományos piacon, bőröndünk hirtelen megtelt különféle datolyákkal és katari rózsákkal, amelyek a teához adva csodálatos illatot kölcsönöznek neki.

 

Italok és alkohol Katarban

 

Az étkezések során felszolgált italok fajtái attól függően változhatnak, hogy hol eszünk (pl. gyorsétteremben vagy kiszolgálással rendelkező étteremben). Az alkoholmentes italok, mint például a Coca-Cola vagy a Fanta, általában minden étteremben kaphatók.

 

Katarban nem fogyasztanak alkoholt. Számunkra ez nem jelentett komoly problémát. Épp ellenkezőleg, igazán üdítő volt látni, hogyan ünnepelnek az emberek pénteken, hogyan tudnak táncolni és remekül szórakozni alkohol nélkül. Talán ez is az oka annak, hogy naplemente után Doha utcáin biztonságosabbnak éreztem magam, mint sok európai városban. Este a város tele volt nevetgélő emberek tömegével, és közöttük nem volt sem agresszió, sem ostoba viselkedés.

 

Zárószó

 

Katarban lenni olyan volt, mintha egy másik világba csöppentem volna. Egy olyanba, ahol az ország kultúráját még nem hígította fel a mindenütt jelen lévő globalizáció. A társadalmi elvek és az értékrend nem csupán a muszlim vallásra, hanem a több évszázados, lenyűgöző beduin hagyományokra is visszavezethető. Igen, egyes dolgok kissé eltérőnek tűnhetnek a nyugati kultúrától, de ha elfogadjuk őket olyannak, amilyenek, valóban úgy érezhetjük magunkat, mintha egy régi arab mesében lennénk. A Deutsche Welle egyik dokumentumfilmjében hallottam, hogy a Souq Waqif látogatása az a tapasztalat, amely leginkább hasonlít ahhoz, mintha az „1001 éjszaka meséjében” találnánk magunkat. Véleményem szerint a teljes katari kultúrába való elmélyülés olyan, mintha egyszerre ugranánk át az ősi arab mesék valóságából egy futurisztikus valóságba. Katárba látogatásunkig még nem volt ilyen élményünk.