1711-ben V. János portugál király megfogadta, hogy kolostort építtet, ha felesége, Mariana gyermeket szül neki. Így első lányának, Barbara portugál infánsnőnek a születésével megkezdődtek a munkálatok a mafrai kolostor, bazilika és palota építésén (a király végül jóval nagylelkűbbnek bizonyult).
Mafra Nemzeti Palota
A mafri palota, bazilika és kolostor főként barokk, de klasszicista stílusban is épült. A fő német építész, João Frederico Ludovice a palota tervezéséhez Róma építészeti remekműveiből és az olasz művészetből merített ihletet. Annak ellenére, hogy Mafra nem volt a monarchia főszékhelye (előtte csupán vadászati helyszín volt), V. János király nem kímélte a költségeket, hogy megépítse ezt a portugál paloták egyik legnagyszerűbbjét. Egyes történelmi források szerint naponta 15–45 ezer ember dolgozott az építkezésen. A rend fenntartására pedig több mint 7000 katonát vezényeltek a helyszínre.
A mafrai komplexum összesen 1200 szobából áll. Azonban a legnagyobb csodálatot a fotón látható könyvtár keltette bennünk. És nem csak az építészet miatt – ez az egyik legfontosabb európai könyvtár a felvilágosodás korából. Több mint 36 ezer, a király által vásárolt könyvet tartalmaz. Emlékszik még a katolikus egyház által kiadott „Tiltott könyvek listájára”? XV. Benedek pápa, hogy hangsúlyozza e irodalmi gyűjtemények fontosságát, engedélyezte, hogy a listán szereplő könyveket ebben a könyvtárban őrizzék.








