Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete Szicília és Szardínia után. Törökországtól délre, Szíriától és Libanontól nyugatra fekszik. 1974 óta a sziget megosztott. A déli részt az EU-tag Ciprusi Köztársaság, az északit pedig a török-ciprusi közigazgatás irányítja. A főváros, Nicosia, a határvonal mindkét oldalán fekszik. Paphos és Larnaca a déli parton található.

Paphosi vár
A kastély Paphos kikötőjének végén áll, három oldalról a tenger veszi körül. Története a sziget minden uralkodójához kapcsolódik. Először egy bizánci erőd állt itt. Majd az 1222-es földrengés után a Lusignanok kastélyt építettek erre a helyre. 1570-ben, az oszmán invázió előtt a velenceiek lebontották. Végül 1592-ben az oszmánok újjáépítették. Később, a brit uralom alatt, sóraktárként szolgált.
Amikor meglátogattuk, a kastélyban a menekültekről és a szíriai háborúról szóló kiállítás volt látható. Azok a hideg, régi falak között a műalkotások sokkal mélyebb hatást gyakoroltak, mint bármelyik galéria falán.
Kint azonban ragyogott a nap, és az emberek nevettek. A kastély melletti sziklákon egy bronzszobrot találtunk, amely egy sziklán fekve a tengerre nézett. A kiállítás után ezt csak egyféleképpen tudtuk értelmezni. Felidézte bennünk azoknak az embereknek a képeit, akik megfulladtak, miközben Európába próbáltak eljutni. Ez az értelmezés a képben is megjelenik: az erőd, a nyílt víz és a szobor, amely ezt figyeli.
Paphos
Paphos a sziget nyugati városa, és saját repülőtere van. Kato Paphos, a kikötő körüli alsóváros, Ktima, a felsőváros alatt terül el. A régészeti leletek nagy része azonban a vízparton található.
Régészeti lelőhelyei az UNESCO világörökség részét képezik. Legismertebbek a római villák padlómozaikjai, valamint a sziklába vájt Királyok sírjai.
A saját felfedezésünkre a szállodából a szupermarket felé vezető úton bukkantunk rá. Az út mellett a lenyugvó nap megvilágított egy öreg fa alatt álló, kupolás fürdőromot. Kis, kerek nyílások szúrják át a kupolát. Eredetileg ezeken keresztül jutott be a fény az alatta lévő fürdőhelyiségekbe. Utána utánanéztünk a történetének, de szinte semmit sem találtunk róla. Valóban, egyetlen útikönyvünk sem említette meg. A képnek azonban nem is volt szüksége történelemre: meleg kő, zöld levelek és felhőkkel áttört kék ég.

Larnaca
Larnakában található a sziget fő repülőtere, így a Ciprusra irányuló utazások többsége itt kezdődik vagy végződik. A mi utazásunk is itt ért véget. A Berlinbe tartó visszaúti járatunk előtt egy délutánunk volt a városban.
A vár közvetlenül a tengerparton, a tengerparti sétány végén áll. Az oszmánok 1625-ben építették újjá. Később a britek börtönként használták. Ma a Larnakai Középkori Múzeumnak ad otthont.
Aznap délután nehéz volt a fényviszony. Az ég borongós volt, és erős szél is fújt a tenger felől. Aztán, amikor elhaladtunk a vár mellett, áttört a nap. Körülbelül egy percig megvilágította a homok felett magasodó várfalakat. Készenlétben tartottam a fényképezőgépet, így le is fotóztam. Az a perc felmelegítette a köveket, és szerkezetet adott az égboltnak. A falak mögött egy minaret is emelkedik. Röviddel ezután a felhők ismét bezárultak.

Szent Lázár-templom
Larnaka az ókori Kition városa. Az ortodox hagyomány szerint Lázár ide érkezett, miután Jézus feltámasztotta a halálból. Elmenekült Júdeából, Kition első püspöke lett, és még 30 évet élt. Itt halt meg másodszor is.
A templom a sírja felett áll. VI. Leó császár építtette a 9. század végén. A faragott harangtorony jóval később, a 19. században készült.
A legenda miatt a templomot körülvevő tér tele van látogatókkal a világ minden tájáról. Hamar megértettem, miért. Van valami időtlen ebben a helyben. A templom a téren, a komor égbolt alatt – ezzel a képpel próbáltam megörökíteni ezt az érzést. A kő ragyog, a zászlók pedig a tér felett lobognak. Ennek ellenére ezt a képet magasabb mércével mérjem, mint a többit. Számomra még mindig hiányzik belőle valami, és ez a kérdés az, ami visszahoz ehhez a témához.

Nicosia
Nicosia Európa utolsó megosztott fővárosa. Az ENSZ által kijelölt pufferzóna, a Zöld Vonal, az óvároson halad át a velencei falakon belül. Berliniként ezt a vonalat egyszerűen nem tudom figyelmen kívül hagyni. További információkért olvassa el a Nicosia-i útikönyvünket.
A legjobb kilátás a Ledra utcai Shacolas-torony tetején található kilátóteraszról nyílik. Kifizettük a belépődíjat, és a kilátás megérte az árát. Sőt, kinyithattam az ablakot, és üvegnyomok nélkül fényképezhettem. Onnan fentről délben a város sárga tetői töltik ki a képet. Mögöttük a Kyrenia-hegység sötét lejtői emelkednek. Az egyikre hatalmas török-ciprusi zászlót festettek.

A torony alatt húzódó Ledra utca nevét Ledráról, az egykor ezen a helyen fekvő ősi városállamról kapta. Napközben az utca tele van meze-t fogyasztó emberekkel. Napkeltekor azonban, az utca üresen fekszik a narancssárga napernyők alatt.

A falak mellett áll a Szabadság-emlékmű, amelyet 1973-ban avattak fel. Az 1955 és 1959 között a brit uralom ellen harcoló EOKA-harcosok emlékét őrzi. A falak mentén sétálva botlottunk bele. A kék órában a Szabadság-emlékmű két harcos felett magasodik, akik éppen kinyitják a börtönkaput, miközben alattuk a felszabadult foglyok kilépnek. Arcuk apró részletei miatt egy órán át ott maradtunk.
Észak-Nicosia
Az északi oldalra való átkeléshez útlevélre van szükség, és a Ledra utca végén néhány perc sétára kell számítani. Ekkor megváltozik a nyelv, és több minaretet látni, mint harangtornyot. Egyébként a mindennapi élet nagyjából ugyanúgy néz ki.
A Büyük Han, azaz a Nagy Fogadó 1572-ben karavánszerájként épült. Régen a kereskedők és az utazók itt pihentek meg az út végén. Ma a régi szobákban galériák és kézműves boltok működnek, az udvart pedig éttermek töltik meg. Középen egy kis, oszlopokon álló oszmán mecset áll. A kőívből az udvarra nézve úgy állítottam be a napot, hogy pontosan a kupola mögött legyen.

Néhány utcával arrébb található a Selimiye-mecset, amely eredetileg a Szent Szófia latin székesegyházként épült. Az építkezés 1209-ben kezdődött, és a székesegyházat 1326-ban szentelték fel. Az 1570-es oszmán hódítás után mecset lett belőle, és két minarettel bővítették. 1954 óta II. Selim szultán nevét viseli. Egy tavaszi nap közepén jártunk ott. Belül a magas ablakokból beáramló éles fény a fehér gótikus boltozatok alatt a vörös szőnyegre esik. A szőnyeg elnyeli minden lépés hangját, így csak suttogások hallatszanak.

Fényképezés Cipruson
Ciprus a kemény fény szigete. A napkelte és a napnyugta időszakai kivételével a nap magasan áll, az ég pedig gyakran felhőtlen. Ennek következtében a legerőteljesebb kompozíciók itt inkább az időzítésnek, mint a szerencsének köszönhetőek.
Nicosiában ez azt jelentette, hogy a Ledra utcán napkeltekor, még a kávézók kinyitása előtt, a Szabadság-emlékműnél pedig a kék órában kellett lőni. A Büyük Han-nál a napot használtam ki, ahelyett, hogy ellene küzdöttem volna. Az ív lett a keret, a napcsillag pedig a kupola felett ragyogott. Larnakában ez azt jelentette, hogy készen kellett állni arra az egy percre, amikor a felhők szétnyíltak.
A magasságnak is nagy jelentősége van. Nicosia sík területű, így kevés helyről nyílik igazi panorámás kilátás a városra. Éppen ezért a Shacolas-torony megéri a belépő árát. Végül pedig a helyi aranyszínű mészkő alacsony napállásnál is jól visszatükrözi a színeket. A sziget minden várának, templomának és fürdőromjának fénye ragyog a nap végén.
Mikor érdemes Ciprust látogatni
A tavasz és az ősz a legalkalmasabb időszak a fényképezésre. Márciusban és áprilisban a mezők zöldellnek, és a fény tiszta. Eközben a levegő még mindig elég hűvös ahhoz, hogy egész nap sétálhassunk. Mi tavasszal utaztunk.
A nyár ezzel szemben hosszú, száraz és nagyon forró, különösen a szárazföld belsejében. Nicosiában júliusban és augusztusban rendszeresen meghaladja a hőmérséklet a 35 °C-ot. A partvidéken néhány fokkal hűvösebb marad, de a déli fény lapos és fehér.
A tél a partvidéken enyhe, és az év csapadékának nagy része ekkor hullik. Hó azonban csak a Troodos-hegységben esik.
Gyakran feltett kérdések
Mikor érdemes leginkább Ciprusra utazni?
Március és május között, valamint szeptember végén és novemberben. A hőmérséklet kellemes, a fény tisztább, és a látnivalók kevésbé zsúfoltak, mint nyáron. Július és augusztus nagyon forró, különösen a szárazföld belsejében, Nicosiában, ahol a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 35 °C-ot. A tél a partvidéken enyhe, de az év csapadékának nagy része ekkor hullik.
Hány napra van szükséged Cipruson?
Egy hét alatt bejárhatja az útikönyvben szereplő három várost. Tervezzen két-három napot Nicosiában, kettőt Paphosban és egyet Larnakában. Ha több ideje van, látogassa meg a Troodos-hegységet és a festett templomait is. A távolságok rövidek, Larnakából Paphosba az autópályán kevesebb mint két óra alatt eljuthat.
Át lehet-e kelni Ciprus déli részéről az északi részre?
Igen. Az EU-polgárok és a legtöbb egyéb látogató útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal átkelhet a hivatalos ellenőrzőpontokon. Nicosiában a legkönnyebb gyalog átkelni a Ledra utca végén. A déli részen kötött autóbérlési biztosítás általában nem terjed ki az északi részre, ezért az ellenőrzőpontnál külön biztosítást kell kötni.
Hogyan lehet utazni Cipruson?
Cipruson nincs vasút. A városok közötti buszjáratok összekötik Nicosiát, Larnakát, Limassolt és Paphost, a repülőtéri transzferjáratok pedig mindkét repülőteret kiszolgálják. A kisebb falvakba és a kilátópontokhoz azonban érdemes autót bérelni. Cipruson bal oldalon közlekednek, ami a brit uralom öröksége, és a főbb városok közötti autópályák jó állapotban vannak.
Melyik repülőtér a legalkalmasabb Ciprusra utazáshoz?
A Larnaca nemzetközi repülőtér a fő bejárat, Nicosiától körülbelül 45 perces autóútra található. A Paphos nemzetközi repülőtér a sziget nyugati részét szolgálja ki, és ideális azoknak, akik Paphosból indulnak útnak. Ha az egyikre érkezik, a másikról pedig távozik, elkerülheti, hogy vissza kelljen autózni a sziget másik végébe.
Milyen pénznemet használnak Cipruson?
A Ciprusi Köztársaságban az eurót használják. Északon a hivatalos pénznem a török líra. Az átkelőhelyek közelében található üzletek közül azonban sokan elfogadják az eurót is. Délen széles körben használhatók a bankkártyák. Északon viszont érdemes készpénzt is magával vinni a kisebb kávézók és piaci standok számára.


