Budapest Magyarország fővárosa, amely 1873-ban jött létre, amikor Buda és Pest egyesült a Duna két partján. A folyó a várost egy dombos nyugati részre (Buda) – ahol a víz felett magasodik a Vár – és egy síkabb keleti részre (Pest) osztja, ahol a Parlament, a Szent István-bazilika és a történelmi belváros található. A folyó mindkét partja szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Széchenyi Chain Bridge
Amikor novemberben megérkeztem, a várost köd és szitáló eső borította. A napok rövidek voltak, a színek szürkés árnyalatokba olvadtak, a Duna mentén szokásos nyüzsgés elcsendesedett. Éppen ez az időjárás tette a Széchenyi Lánchídat a várakozásra érdemessé: a ködből előtűnő sziluett, a hídfőn álló oroszlánok lágy kontúrjai, a túlsó part, amely csupán fényfoltokként sejlett fel.
A híd építését Széchenyi István gróf kezdeményezte 1839 és 1849 között, és ez volt az első állandó átkelőhely Buda és Pest között. A második világháború végén a német hadsereg lerombolta, majd az eredeti tervek alapján újjáépítették, és az első átadás 100. évfordulóján újra megnyitották. Éjszaka a pesti oldalról, a folyón túl megvilágított Várhegy mellett a híd nélkül elképzelhetetlen lenne a város sziluettje.
A magyar parlament Budapesten
A Duna partján álló neogótikus homlokzat az a kép, amely a legtöbb emberben megfogalmazódik Budapestről, mielőtt ideérkeznek. Évekig sétáltam el mellette kívülről, és mindig ugyanazt a kérdést tettem fel magamnak: vajon a belső tér is felér-e ehhez? A válasz a Nagy Lépcsőházban várta rám. Meleg aranyszínek, boltívek, mennyezeti festmények, és egy olyan szimmetria, amely nem terheli túl a szemet.
A budapesti Országgyűlés épületének varázsát a számok is alátámasztják: 691 szoba, 29 lépcsőház, 13 lift, 27 bejárat és 10 udvar. A belső terek díszítéséhez – amelyek többségében barokk stílusban készültek – mintegy 40 kilogramm aranyat és félmillió drágakövet használtak fel. A látogatás csak vezetett túra keretében lehetséges, ami korlátozza a fotózási lehetőségeket, de így a termek rendezettek maradnak, amikor sorra kerül az ember. A 2014-es látogatásom volt az első alkalom, hogy beléptem az épületbe, és ez teljesen megváltoztatta az épületről alkotott elképzeléseimet.
A Parlament ülésezőterme
A komplexum közepén található a Közgyűlési Terem, a Magyar Nemzetgyűlés ülésezőterme. A teret freskók, festmények és ólomüveg ablakok díszítik. A főfalon címerek sorozata ábrázolja a magyar történelemhez kapcsolódó hat uralkodóházat: az Árpádokat, az Anjoukat, a Kőrvényeket, a Jagellókat, a Zápolya-házat és a Habsburg-Lotaringiai-házat. A fotózásnál fontos, hogy az idegenvezető tempójához igazodjunk, és megfelelő szöget találjunk, mivel nem lehet szabadon mozogni. Amikor a terem csoportok között üres, az ülésrend szimmetriája és a szónoki szék feletti díszítés adja meg a kép keretét.
Budai Vár
A Budai Vár, más néven a Királyi Palota, a város egyik legrégebbi épületegyüttese. A dombon álló első várat 1265-ben fejezték be gótikus stílusban. Az 1686-os ostrom után, amikor a Szent Liga seregei véget vetettek a 145 évig tartó oszmán uralomnak, a középkori palota megsemmisült, és az épületegyüttest barokk stílusban építették újjá, ezért a ma látható épületek többsége inkább díszes, mint középkori jellegű. A második világháborúban ismét megrongálódott.
A fotón látható részlet a nyugati falba épített Mátyás-kút. A kút egy vadászjelenetet ábrázol, amelyen Mátyás király egy elterült szarvas felett áll. Általában gyalog mentem fel a Lánchídon át a pesti oldalról, így a dombra érkezés előtt gyönyörködhettem a folyóra nyíló panorámás kilátásban.
Szent István-bazilika Budapesten
Három budapesti utam során mindig a Szent István-bazilika közelében szálltam meg, pár percre a Lánchídtól. Az a kép jár folyamatosan a fejemben, ahogy belülről látszik az aranyozott kupola, amelynek közepén egy festett alak (vagyis Isten) ül. Más templomokban, amelyeket fényképeztem, még nem láttam ilyen megoldást.
A bazilika 96 méteres magasságával Budapest két legmagasabb épülete közé tartozik; ezt a magasságot szándékosan a Parlamenttel osztja meg, hogy a két épület egyenrangúként jelenjen meg a város sziluettjében. A kupolába lifttel és lépcsőn lehet feljutni, és innen nyílik az egyik legszebb panorámás kilátás Pest központjára.
Duna-panoráma
A késő őszi éjszakák a Duna partján a város legfilmibb arcát mutatják. A novemberi látogatásunk alkalmával hideg szitáló esőben keltünk át a Lánchídon, szembeszálltunk a széllel, és vártunk. A köd minden fényforrást glóriává alakított, a Parlament aranyosan ragyogott a túlsó parton, a Halászbástya a dombon magasodott fölötte, a Szent István-székesegyház kupolája pedig a Pesten található épületek sorát szegélyezte. A hosszú expozíciós idő a folyó felszínét sima feketévé varázsolta. Az őszi változat az, ami igazolja a állvány és a türelem használatát.
Mikor érdemes Budapestre látogatni
A késő tavasz (május–június) és a kora ősz (szeptember–október) kínálja a legkedvezőbb körülményeket: kellemes hőmérséklet, hosszabb nappalok, a folyó jégmentes, de még nincs nyári kánikula. November hideg, ködös és rövid a nappal, ami kiválóan alkalmas a Duna mentén történő hosszú expozíciós felvételek készítésére. A nyár forró és zsúfolt, de a növényzet buja. A tél a Széchenyi és a Gellért fürdők szezonját hozza.
Gyakran feltett kérdések
Melyik az év legjobb időszaka Budapest meglátogatására?
Május-június és szeptember-október között megbízható az időjárás és jó a fényviszony. Novemberben ködös és rövid a nappal, ami alkalmas a Duna mentén történő hosszú expozíciókra. Nyáron meleg van és nagy a forgalom. Télen hideg van, de ez jól jön a termálfürdőkben és a Várhegyen alkalmanként hulló hó miatt.
Hány napra van szükséged Budapesten?
Három teljes nap alatt bejárhatja a Parlamentet, a Budai Várát, a Szent István-székesegyházat, a Lánchidat és a Duna főbb kilátópontjait. Szánjon rá egy negyedik napot a termálfürdőkre (Széchenyi vagy Gellért), a Nagy Vásárcsarnokra vagy a zsidónegyedre.
Meg lehet tekinteni a magyar Országgyűlés épületének belsejét?
Igen, de csak vezetett túra keretében. Nyáron a jegyek gyorsan elfogynak; foglaljon a Parlament hivatalos látogatói szolgálatán keresztül. Az útvonal magában foglalja a Nagy Lépcsőházat, a Szent Koronával díszített Kupolatermet és a régi felsőházi termet. A legtöbb teremben villanó nélkül fényképezni lehet.
Sétálható-e Budapest?
Budapest központja a pesti oldalon gyalogosan bejárható, ahol a Parlament, a Bazilika és a folyóparti sétány egymás közelében található. A Budai Várhoz meredek emelkedőn kell feljutni a Lánchídtól, a Várhegyi siklóval vagy a 16-os busszal. A 2-es és 19-es villamosok a folyópart mentén közlekednek, és segítenek eljutni a kilátópontok között. A Várhegy környékén a macskakövek egyenetlenek, ezért érdemes kényelmes cipőt viselni.
Melyik a legjobb kilátópont Budapesten?
A Várhegyen található Halászbástya széles panorámát nyújt a Dunára, a túlsó parton a Parlamenttel a középpontban. A Szent István-székesegyház kupolájáról tisztább kilátás nyílik Pest központjára. A Gellért-hegy (a Citadella) magasabban fekszik, és a legszélesebb kilátást nyújt a folyóra.
Biztonságos-e Budapest a turisták számára?
Budapest általában biztonságos, az európai fővárosokra jellemző óvintézkedések betartásával. Vigyázzon a túlárazott taxikra (használja a Bolt vagy a Főtaxi szolgáltatást), a folyóparti V. kerületi bárokban felduzzasztott számlákra, valamint a zsúfolt villamosokon előforduló zsebtolvajokra. A történelmi belváros jól megvilágított és éjszaka is nyüzsög az élettől.
