Az Akropoliszra való felmászás élményét a végére tartogattuk, mint a hab a tortán. Az ősi város bejárata szinte a sarkon túl volt számunkra. Az egyetlen dolog, ami visszatartott attól, hogy Athénba érkezésünk után azonnal odarohanjunk, az volt, hogy egy igazán napsütéses napra akartunk várni.
Jól felkészültünk a Parthenonról, miután megnéztünk egy BBC-dokumentumfilmet a hely érdekességeiről, valamint a 1975-ben megkezdett felújításának történetéről (az építkezések még mindig láthatók).
Az Akropolisz tetejére

Képzelj el egy helyet, ahol az ókor összes szimbóluma egy helyen látható, egy olyan korszaké, amelyről eddig csak a történelemkönyvekben olvashattál. Ott voltak: a Dionüszosz-színház, a Parthenon, az Athéné Niké-templom, az Erechtheion és a Herodes Atticus-ódeon, amely az egyik legszebb színházi színpad volt, amit valaha láttam. Az ókori fal lenyűgöző hátteret nyújtott a színháznak, amelyet ma különböző előadások bemutatására használnak.
Ha valaha is az Akropoliszba látogatsz, itt egy tanács: ne menj rögtön a csúcsra, hanem sétálj körbe először. Mi azt akartuk, hogy apránként élvezhessük a hely nyújtotta élményeket, ezért először a város panorámáját néztük meg. A kilátás egyszerűen lenyűgöző – láthatod, ahogy az ókori templomok közé beékelődik a gondosan megtervezett modern építészet. A csúcsról jól látható a Lykabettosz-hegy, amely mintha a városból nőne ki, és örökké zöld vulkánnak tűnik.

Nico tanácsa: ha ott szeretnél fotózni, vigyél magaddal minden objektívedet. Örült, hogy 14-től 200 mm-ig minden nála volt, és még egy 400 mm-es objektívet is szerette volna magával vinni.
Az Akropoliszról nyíló kilátást utcai művészek által valahol játszott görög zene kísérte. Januárban jártunk ott: sütött a nap, kellemesen meleg volt, és a hely nem volt annyira zsúfolt, mint amire számítottunk. Ha télen otthon havazik, esik az eső vagy egyszerűen csak hideg van, azt javasoljuk, látogassátok meg Athén és az Akropolisz lenyűgöző kulturális kincseit.
Parthenon
Az Akropoliszban a figyelmünk középpontjában a Parthenon állt, ahová sétánk végén értünk el. A Parthenon eredetileg Athéné, a város védőszentje és a tudás, a kézművesség, valamint a „tisztességes háború” görög istennőjének temploma volt. Lenyűgöző, ha belegondolunk, hogy közel 2500 évvel ezelőtt az emberek már tudták, hogyan kell felépíteni egy ilyen tökéletes és örökké fennmaradó épületet, anélkül, hogy cementjük lett volna.

A Parthenont az i. e. 5. században építették. Először templomként, majd kincstárként, később pedig keresztény templomként szolgált. Az oszmán hódítás idején még mecsetként is működött, majd a 17. században lőporraktárként. Valahogy ironikus, hogy ez az épület ennyi különböző célra használható volt, olykor egymástól annyira eltérő módon. És most, ebben a kontextusban, ha belegondolunk, hogy az eredeti neve egy görög szóból származik, amelynek jelentése „hajadon nő lakása”.
A Parthenonban az is érdekesnek tűnt számunkra, hogy számos optikai trükköt alkalmaztak, amelyek célja az volt, hogy a templom erőteljesebbnek és vizuálisan tökéletesnek tűnjön. Például az a trükk, amellyel a dórikus oszlopokat ívesnek ábrázolták, így az egész épület egyenesnek látszik, vagy az a tény, hogy a külső oszlopok szélesebbek, ami az épület szilárdságának benyomását kelti. Sajnos az épületet még nem állították helyre teljesen, ezért nehéz volt úgy lefotózni, hogy ne legyenek rajta építkezési területek.
Bár, mint már említettük, ezek az optikai trükkök az ókori építészek mesteri tudását bizonyítják, és még ma is lenyűgözik a turisták ezreit. Számos tanulmány foglalkozik a Parthenon történetével és titkaival. Különösen érdekesnek találtuk a National Geographic dokumentumfilmjét: https://www.youtube.com/watch?v=c1r2CCgQGSE

Mit jelent az Akropolisz?
Azt mondhatnánk, hogy ősi romok egész Európában megtalálhatók. Akár azt is mondhatnánk, hogy a régi építészet csupán lenyűgöző kőművekből áll. Van azonban egy eszme, amelyet az Akropolisz szimbolizál: a demokrácia. Akár azt is mondhatnánk, hogy ez az a hely, ahol a modern demokrácia és a nyugati kultúra kezdetét vette. Az Európai Unió nagy rajongóiként egyszerűen el kellett látogatnunk ide, mint az év első állomására az EU fővárosainak fotózási sorozatunkban, és nagyon elégedettek voltunk ezzel az élménnyel.


