Drezda Szászország fővárosa, Kelet-Németországban, az Elba partján fekszik, és a belvárosában található barokk és rokokó épületegyüttesnek köszönhetően az „Elba-parti Firenze” becenevet viseli. Az óvárost a szövetségesek 1945. február 13–15-i bombázása során elpusztították, mintegy 25 000 ember vesztette életét, az újjáépítés pedig évtizedekig tartott. A Frauenkirche újjáépítése, amely 1994 és 2005 között fejeződött be, a hosszú helyreállítási folyamat legszembetűnőbb eredménye.

Frauenkirche
A Frauenkirche az a templom, amely újjáéledt. A 18. században épült, az 1945-ös bombázások során megsemmisült; romjai a hidegháború idején az óváros közepén álltak, szándékos emlékeztetőként. Az újjáépítés 1994-től 2005-ig tartott, és a lehető legtöbb eredeti követ újrahasznosították; a sötét, megperzselődött kövek még mindig jól láthatók a világosabb új homokkő mellett.
2014 februárjában a Luther-emlékműről fényképeztem le, 7 expozícióval f/5,6-os rekeszértékkel, 6 másodperces középső expozícióval. A kék órában látható kupola az a kép, amit mindenki szeretne, de a közelről látható kőművesmunka az, ami megmarad az emlékezetben: a sebhelyes, újra összeállított sziluett, amely megegyezik a 18. századi eredetivel.
Oltárkép
Belülről a templom nem olyan, amilyenre a legtöbb katedrális alapján számítani lehetne. A belső tér világos, tágas és pasztell színekkel díszített, a falakat és a mennyezetet meleg krémes árnyalatok borítják, keleti végében pedig az aranyoltár és az orgona található. Az oltárkép a pusztítás után töredékekben maradt fenn, és az újjáépítés során aprólékos munkával állították helyre.

Az oltárképet kézzel, 17 mm-es gyújtótávolságon, három expozícióval, ISO 800-as érzékenységgel fényképeztem. A komor külső látvány után a belső tér szinte vidámnak tűnik, és éppen ez a kontraszt a lényeg.
Zwinger-palota
A Zwinger-palota a barokk stílus remekműve, amely a Frauenkirche-től egy rövid sétára található. A palotát 1710 és 1728 között építették Erős Ágost uralkodása alatt, Matthäus Daniel Pöppelmann tervei alapján; ma a Régi Mesterek Képtárának ad otthont, amelyben megtalálható Raffaello Sixtus-madonnája is. A teraszok, kapuk és koronás pavilonok Pöppelmann magasbarokk stílusának legteljesebb kifejeződései.

Maga a név régebbi, mint a palota. A „Zwinger” a középkori erődítmények két védőfala közötti keskeny, harcra alkalmas terület német megnevezése. Ha ezt a nevet szem előtt tartva állunk e díszes udvar előtt, akkor részben megértjük, miért hat az épület éppen így ránk.
A drezdai Semperoper
A Zwingerrel szemben, a Theaterplatzon áll a Semperoper, a Szász Állami Operaház. Az első épületet Gottfried Semper tervezte, 1841-ben nyílt meg, 1869-ben leégett, 1878-ra újjáépítették, majd az 1945-ös bombázások során súlyosan megrongálódott. A Semper eredeti tervei alapján végzett rekonstrukció 40 évig tartott, és az épület 1985. február 13-án nyílt meg újra.

2014 februárjában készítettem a képet az előtérből: 9 felvétel f/11-es rekesszel, 2 másodperces középső expozícióval, 10–22 mm-es objektívvel 12 mm-es gyújtótávolságon. A homlokzat szimmetriája és az előtte elterülő nyílt tér adja a kép legfőbb vonzerejét, alkonyatkor pedig a homokkő meleg arany árnyalatot ölt. Wagner művei még mindig a repertoár központi elemei itt.
Brühl terasza
A Brühl-terasz az Elba déli partján húzódik a folyó felett, és a 19. században elnyerte az „Európa erkélye” becenevet. A teraszról rálátás nyílik a folyóra, az Augustus-hídra, valamint a Neustadt városrészre. Egy folytonos sétányként köti össze a Frauenkirche-t, az Albertinumot és a Képzőművészeti Akadémiát.
A belváros körüli Elba-völgyet 2004-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, majd 2009-ben törölték onnan, miután Drezda megépítette a Waldschlösschen-hidat.
Fürstenzug Drezdában
A volt királyi istálló külső falán a Fürstenzug 102 méter hosszan húzódik az Augustusstrasse mentén. A „Fejedelmi menet” 35 szász őrgróf, választófejedelem és királyt ábrázoló falfestmény, amelyet mintegy 23 000 meisseni porcelánlapból készítettek 1904 és 1907 között, egy korábbi sgraffito-változat helyett. A falfestmény szinte sértetlenül vészelte át az 1945-ös bombázást, ami részben magyarázza, miért bír ma ilyen nagy jelentőséggel.
Szász-Svájc
Drezdától S-Bahn-nal körülbelül 30 percre délkeletre az Elba átszeli a Szász-Svájc (Sächsische Schweiz) nevű homokkőhegységet. A Bastei sziklaalakzat – a csúcsok között húzódó 19. századi kőhídjával – a legismertebb látványosság, de az egész területet ösvényhálózat szövi át az erodált homokkőtornyok és asztalhegyek között, amely természetes ellentétet képez a város barokk sűrűségével.
Mikor érdemes ellátogatni Drezdába?
A késő tavasztól a kora őszig tartó időszakban a leghosszabb az esti fény az Elba felett, és a homlokzatok homokkő színei is a legmelegebbek. Decemberben az Altmarkt téren megrendezésre kerül a Striezelmarkt, amelynek története 1434-ig nyúlik vissza. Február hideg, gyakran szürke, néha kék: az itt látható fotók 2014 februárjában készültek, amikor a felhők éppen elég ideig felszakadtak ahhoz, hogy az óváros felett megcsillanjon a kék óra.
Gyakran feltett kérdések
Hány napra van szükséged Drezdában?
Két teljes nap elegendő az óváros alapos bejárásához, beleértve a Frauenkirche-t, a Zwinger-t, a Semperoper-t, a Brühl-teraszt és a Fürstenzug-ot, egy estét pedig a kék órára tartalékolva. Adjon hozzá egy harmadik napot a Szász-Svájc vagy a Neustadt megtekintéséhez, és egy negyediket, ha szeretné nyugodtan megnézni a Régi Mesterek Képtárát és a Zöld Pincét.
Drezdában könnyű gyalogosan közlekedni?
Igen. Az Altstadt kompakt és gyalogosbarát, és a főbb látnivalók – a Frauenkirche, a Zwinger, a Semperoper, a Királyi Palota, a Fürstenzug és a Brühl-terasz – mindössze 15 perces sétára vannak egymástól. A villamosok a hosszabb távolságokat is lefedik, és összekötik az óvárost a Neustadttal az Augustus-hídon keresztül.
Hol lehet a legjobb fotót készíteni a Frauenkirchéről?
A templom előtti Neumarkt térről látható a kupola és a főhomlokzat, előtérben a Luther-emlékművel. Ha szélesebb látószögű képet szeretne, amelyen a tetővonalak fölé emelkedő kupola is látható, akkor a közeli Quartier an der Frauenkirche felső teraszáról vagy a Brühl-terasz mentén található kilátópontról készíthet jó felvételeket a kék órában.
Tényleg elpusztult Drezda a második világháborúban?
Az óváros szinte teljesen a földdel vált egyenlővé a szövetségesek 1945. február 13–15-i bombázásai során, amelyek a jelenlegi történelmi becslések szerint mintegy 25 000 halálos áldozatot követeltek. A Frauenkirche, a Semperoper, a Királyi Palota és a Zwinger mind súlyos károkat szenvedett vagy teljesen megsemmisült, és ami ma áll, az évtizedekig tartó újjáépítés eredménye.
Érdemes-e ellátogatni a drezdai karácsonyi vásárra?
Az Altmarktban található Striezelmarkt Németország egyik legrégebbi, dokumentált karácsonyi vására, amelynek eredete 1434-ig nyúlik vissza. A vásár középpontjában a Stollen áll, a szász gyümölcskenyér, amelynek saját éves fesztiválja van az advent második szombatján.
Hogyan jutok el Berlinből Drezdába?
A Berlin Hauptbahnhof és a Drezda Hauptbahnhof között naponta többször közlekednek közvetlen ICE és EC vonatok, az út körülbelül 2 órát vesz igénybe. Az útvonal Kelet-Németország egyik legszebbje, különösen az a szakasz, amely az Elba-völgyet követi a város felé közeledve.
Meg lehet látogatni a Szász-Svájcot egynapos kirándulás keretében?
Igen. Az S-Bahn S1 vonat a drezdai főpályaudvarról 30–50 perc alatt elérheti Rathen és Bad Schandau városait. Rathenből a Bastei-hez vezető mászás körülbelül 30–45 percet vesz igénybe. Egy teljes nap alatt bejárhatja a Bastei-hídat, a Felsenburg Neurathen romjait, és visszasétálhat az Elba mentén.


