A Római Fórum az első hajnali fényben – ez az egyik kedvenc fényképem, amit Rómában készítettem. Olyan pillanat volt, amilyen abban a városban ritkán adódik. Kora reggel felkeltem, és végigsétáltam az üres utcákon, mielőtt a város felébredt volna. Általában ezek az utcák tele vannak turistákkal, de azon a reggelen szinte teljesen üresek voltak. A csend ritkaság Rómában, és ezt a csendet szerettem volna megörökíteni a fényképemen. Felmentem a Kapitólium dombra, ahol oly sok történelem játszódott le. Egy pillanat alatt már a Fórumra néztem, miközben a nap kezdett felkelni. A reggel első sugarai a
Saturnus-templomra és a Septimius Severus-diadalívre vetültek. Elképesztő látvány volt.
Kétezer év történelme a Római Fórumon
Ahogy ott álltam a csendben, az elmém elkalandozni kezdett. Az idő és a történelem súlya ezen a helyen szinte megrészegítő és félelmetes. Elképzeltem, ahogy Cicero ezek között az oszlopok között sétál. Szinte hallottam a vitákat és a párbeszédeket, amelyek ezen a helyen zajlottak. Egy dolog olvasni a Római Fórumról, az ókori Róma közigazgatási és politikai központjáról. Egészen más dolog viszont hajnalban ott állni felette, amikor senki más nincs a közelben. Ugyanaz a domb néz le a
Caesar-fórumra és a másik oldalán álló
Altare della Patria-ra. A romok közül a Via Sacra kelet felé halad a
Colosseum felé. Kétezer év történelme olyan érzést kelt az emberben, hogy nagyon kicsinek érzi magát. Szerencsém volt, hogy néhány figyelemre méltó helyet lefényképezhettem. A Római Fórum talán az egyetlen kivétel. Egyetlen fénykép sem, még az enyém sem, képes visszaadni azt az érzést, milyen ott állni.
Kép fűről és kőről
A nap nem kelt fel, és nem világította meg a tájat, ahogy vártam. Aznap reggel szinte végig el volt rejtve, és eleinte csalódott voltam. De a fű olyan mély, dús zöld árnyalatú volt. Minél többet néztem a képet, annál többet jelentett számomra az a gazdag zöld. Elkezdtem Rómára nem a fénykorában gondolni, hanem később, az 1000-es évben. Ez nagyjából félúton van Róma leghatalmasabb korszaka és a mai nap között. Rómát mint hatalmi központot nagyrészt elhagyták, dicsőségét pedig szinte teljesen elfelejtették. A Római Fórum nem történelmi látványosság volt, hanem legelő. Juhok és szarvasmarhák legeltek a félig eltemetett romok között.
Azt hiszem, ez az, ami leginkább tetszik ebben a fényképen. Több, mint csak egy kép a Fórumról hajnalban. Szeretem azt gondolni, hogy ez az egyetlen kép a Római Fórum mindkét változatát magában hordozza. Az egyik egy birodalom szíve. A másik a későbbi, hanyatló város, annak a töredéke, ami valaha volt.
