Alig hittem a szememnek, hogy sikerült ilyen képet készítenem a Colosseumról. A római tartózkodásom 10 napja alatt minden egyes nap remek volt a fényviszony. Elképesztő élmény volt, de egyben kimerítő is – mert ez azt jelentette, hogy napkeltekor kellett kelni. Minden. Egyetlen. Napon.
Olaszországban, Rómában jártunk március idusai környékén, egy olyan időpontban, amely nemcsak történelmi jelentőségű, hanem közel esik a márciusi napéjegyenlőséghez is, amikor a napkelte és a napnyugta tökéletesen kelet-nyugat irányba esik. Ez pedig rengeteg olyan lehetőséget kínált, amire nem számítottam.
Miután aznap kora reggel megnéztük a Római Fórumot, tovább sétáltunk, csak hogy közelről is megnézhessük a Colosseumot. A legtöbb hely, ahonnan fotózni akartam, nem jött össze, mert sok helyet lezártak az éppen zajló maraton miatt. De amikor már majdnem befejeztük a kört, észrevettem egy kis napfényes foltot a földön. Gyorsan odamentem, lecsökkentettem a kamera rekeszértékét, és lőttem a képet. Szó szerint csak pár másodpercem volt a felvételre, és szerencsére jól sikerült. Rögtön ezután megérkezett egy iskolai csoport, és a hely kezdett igazán zsúfolttá válni.
Néha egyszerűen szerencsére van szükség.
A Colosseum: egy történelmi csoda
A Colosseum – olaszul Colosseo – az ókori Róma nagyszerűségének és építészeti kiválóságának ikonikus szimbóluma. A Római Fórumtól keletre elhelyezkedő hatalmas aréna a valaha épített legnagyobb ilyen jellegű építmény, és korának ellenére ma is a világ legnagyobb fennmaradt amfiteátruma. Építése Vespasianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 72-ben kezdődött, és utódja, Titus alatt, Kr. u. 80-ban fejeződött be. A Colosseumot később Domitianus átalakította; mindhárom császár a Flavius-dinasztia tagja volt, ezért az épületet Flavius-amfiteátrumnak is nevezik.
Ez a travertin mészkőből, tufából (egyfajta vulkáni kőzet) és téglaborítású betonból épült csodálatos építmény 50 000 és 80 000 közötti néző befogadására volt alkalmas. Az ókori Róma szórakoztatóipari központjaként gladiátorharcoknak, nyilvános látványosságoknak, állatvadászatoknak, kivégzéseknek, híres csaták utánzásainak, valamint a római mitológián alapuló drámáknak adott otthont. A Colosseumban története során egy időben még tengeri csaták utánzatait is megrendezték. A kora középkorra azonban az épületet már nem szórakoztatási célokra használták, hanem új rendeltetést kapott: lakóépületként, műhelyként, vallási negyedként, erődítményként, kőbányaként, sőt keresztény szentélyként is szolgált.
