A Wieskirche, vagyis a Wies-i zarándoktemplom még mindig nem számít tipikus turisztikai látványosságnak Bajorországban. Az Alpok lábánál, kissé félreeső helyen áll, és az UNESCO világörökség része – ez tetszett nekem a legjobban: van története, de a fotósok még nem fedezték fel.
Bajorországon és Olaszországon átívelő autós utazásunk során, Schwangau felé tartva meglátogattuk a Wieskirche-t. Először a templomot szerettem volna lefotózni kívülről, a fenséges Alpokkal a háttérben. Amikor odaértünk, úgy gondoltuk, jobb lenne megvárni a délutáni, lágyabb napfényt. Ezután körbejártuk a templomot (az ösvényeken valóban csirkék sétáltak), majd végül bementünk.
Amit odabent láttam, az lenyűgöző volt…
A belső tér és a mennyezet egyáltalán nem olyan volt, amilyenre egy tipikus templom esetében számítottam volna. Élénk és gazdag színek uralkodtak, amelyek teljesen magával ragadtak. Nem csupán a rokokó stílusról volt szó; a szobrokat és festményeket készítő művészek a 18. századi wessobrunn-i iskola képviselői voltak. Munkájuk célja az volt, hogy az isteni természetességét ábrázolják. Egyszerűen el sem tudtam képzelni, hogyan lehetne ezt a célt jobban megvalósítani…
