A plovdivi óratoronyban van valami, ami túlmutat a puszta építészeten. Ezen a tavaszi estén ott álltam, és néztem, ahogy az égbolt elhalványul Bulgária második legnagyobb városa mögött, alig pár perccel azután, hogy lefotóztam Plovdiv szélesebb panorámáját. Ezúttal a figyelmem összpontosult – nem a teljes városi sziluettre, hanem egy ragyogó építményre, amely abban a pillanatban valami egészen másnak tűnt.
Olyan volt, mint egy világítótorony.
Még mindig a város egyik jellegzetes dombján álltam, valószínűleg ugyanazon a helyen, mint korábban – bár az idő és a változó fényviszonyok miatt minden képkocka újnak tűnt. Nem csupán maga a torony vonzott ide, hanem az a mód, ahogyan ragyogó teteje áttört a közeledő kék órában. A városi táj felett váratlanul világító jelzőfényként tűnt fel. Kívülről fehér fény sugárzott belőle, de a belső fény a szivárvány színeiben játszott.
Vártam.
Abban a pillanatban, amikor a belső lámpa pirosra váltott, hirtelen rájöttem: a piros és a fehér közötti kontraszt miatt úgy tűnt, mintha a torony egy zord tengerpartra tartozna, nem pedig egy belföldi városba. Egy pillanatra szinte újra Portugáliában éreztem magam, az Atlanti-óceán által körülvéve, a lábam alatt a sziklák. Ez a kép annak a pillanatnak az eredménye, amikor érzelmi disszonanciát éreztem – egy városi építmény, amely otthonnak tűnt.
A plovdivi óratorony fényképezési beállításai és kompozíciója
Annak érdekében, hogy a torony és a naplemente színei egyensúlyban legyenek, 44 mm-es gyújtótávolságot, f/8-as rekeszértéket, ISO 100-as érzékenységet és 5 másodperces expozíciós időt választottam. Ez éppen elég rövid volt ahhoz, hogy a torony színének változása közben a vörös szín ne folyjon el. Az állvány és a 2 másodperces önkioldó segített biztosítani a remegésmentes, éles képet.
A végső képet a jellegzetes 16,18×10-es aranymetszéses kivágással vágtam ki. Ez egy apró részlet, de városi tájképeknél mindig ezt alkalmazom – egyszerűen természetesnek tűnik a szemnek.
Fotós tipp: Mesélj a kontrasztokról
Ha olyan városi tájat fotózol, amelynek van egy domináns eleme, kérdezd meg magadtól: mihez szeretném hasonlítani? Az én esetemben nem csupán a torony kiemeléséről volt szó. Hanem arról, hogy milyen kapcsolatban áll Plovdiv többi épületével. Szó szerint minden felett magasodik. Ez a kontraszt volt az a történet, amit el akartam mesélni – nem csupán egy torony, hanem éppen az a torony.
Ha azt tervezi, hogy ellátogat ebbe a rejtett kincsnek számító, alulértékelt európai városba, hogy lefotózza Plovdiv panorámáját naplementekor, olvassa el a korábbi bejegyzésemet. Ha pedig egy remek éjszakai felvételt szeretne készíteni a plovdivi városházáról, erről a gyönyörű épületről is írtam már egy blogbejegyzést. Hasznos információkért látogasson el a plovdivi turisztikai hivatal hivatalos weboldalára is.
