A portugáliai Sado-folyó partján fekvő Alcácer do Sal már az újkőkorban is lakott terület volt. Az ókori rómaiak „Salacia Urbs Imperatoria” néven ismerték ezt a helyet, amely jelentős kereskedelmi csomópont volt. Itt keresztezték egymást a gabona-, olaj- és borkereskedők útjai. Később a település a tengeri sótermeléséről vált híressé – ezért is tartalmazza a mai város neve a portugál nyelvű „só” szót.
Alcácer do Salban csak átutazóban voltunk. Érdekelt minket a város történelme, amelynek gyökerei egy római településig nyúlnak vissza. Emellett a mór korszakban Alcácer do Sal az Ibériai-félsziget egyik legnagyobb védelmi erődítménye volt. Kíváncsiak voltunk, hogy ennek a történelemnek mennyi nyoma maradt meg a város építészetében.
Fontolóra vettük azt is, hogy egy éjszakát egy Alcácer do Sal dombján álló kastélyszállodában töltsünk. Portugáliában a történelmi épületeket gyakran alakítják át szállodákká. Ezekben a modernitás ötvöződik a történelemmel, és gyakran olyan érzésünk lehet, mintha a középkorban lennénk… csupán egy tágas fürdőszobával és szobaszervizzel. Ráadásul a „pousada”-ból (a történelmi szállodák portugál elnevezése) állítólag lenyűgöző a kilátás. A dombtetőről látható a Sado folyó kanyarulata és a helyi mezőgazdasági táj. Ezt az élményt azonban más alkalomra hagytuk, és aznap csak a csendes kisváros gyönyörű utcáit jártuk be.
