Azt szokták mondani, hogy sok fotó puszta véletlenből vagy szerencséből születik, de ez a kép esetében ez a mondás valóban igaz – hiszen a koppenhágai Gefion-kút fotózását egyáltalán nem terveztük előre. Valójában csak azt akartuk, hogy élvezzük a dán fővárosban töltött napot anélkül, hogy fotózási lehetőségeket keresgélnénk. A fényképezőgépemet azonban természetesen magammal vittem – sosem lehet tudni.
Egy fénykép, hogy örökre megőrizzük
Miután hosszú sétát tettünk a városban és a kikötőben, meg akartuk nézni a híres Kis hableány szobrot. Ezzel a tervvel azonban nem voltunk egyedül, és már sokan tömörültek a bronzszobor körül. Kissé csalódottan folytattuk az utunkat, mígnem megpillantottuk a Gefion-kutat, amelyet a lassan lenyugvó nap aranyfénye világított meg. Mondanom sem kell, hogy ezt a látványt egyszerűen nem tudtam kihagyni, és le kellett fényképeznem, hogy örökre megőrizzem.
A kívánságkút hivatalosan Koppenhága legnagyobb műemléke, szobrai pedig az ország mitológiájának történetét mesélik el. A szökőkút egy olyan jelenetet ábrázol, amelyben az aszír istennő, Gefion szántójával árkot váj a Sjælland-sziget és Svédország között, miközben szántóját három fia vezeti, akiket bikává változtattak. Ezzel örökre elválasztotta Sjællandot a szárazföldtől, és létrehozta Dánia legnagyobb szigetét.








