Februárban Madridba látogattunk, és rájöttünk, hogy ebben az országban egész évben élvezhetjük a parkokat. Az egyik park, amit meg akartunk nézni, a Buen Retiro Park volt; ez Spanyolország fővárosának egyik legnagyobb parkja.
„Egyszerűen muszáj volt lefotóznom ezt a helyet”
A madridi tartózkodásunk alatt – a többi naptól eltérően – egyszerűen tökéletes volt az időjárás. Úgy tűnt, nem csak mi használtuk ki a napsütéses vasárnapot arra, hogy sétáljunk a parkban. Amikor odaértünk, olyan békésnek tűnt a hely: az emberek a sörkertekben ültek, és a park közepén lévő tó kis csónakjait nézték, a gyerekek játszottak, a barátok pedig beszélgettek – egy tökéletes idill.
A park hatalmas volt – legalább három órán át sétáltunk benne. Egy bizonyos ponton úgy éreztem, hogy kár lenne elpazarolni a napot anélkül, hogy fotókat készítenék. Séta közben olyan kompozíciót kerestem, amely a legjobban visszaadja a park hangulatát. Nem volt nehéz érdekes helyet találni, és egy kis kóborlás után megláttunk egy kis tavacskát, amelynek hátterében a Crystal Palace magasodott.
A „Parque del Buen Retiro” rövid története
A „Parque del Buen Retiro” parkot a 15. század elején hozták létre, majd a század végén II. Fülöp király bővítette ki. 1630-ban több épületet is felépítettek: a „Casón del Buen Retiro”-t (bálteremként használták) és a „Salón de Reinos”-t (Királyok Csarnoka), amelyet festmények díszítettek, például „Velázquez” alkotásai. Ekkor épült meg a nagy „Estanque del Retiro” tó is, amely tengeri csaták színhelyéül szolgált.
Crystal Palace
A fényképemen látható a „Palacio de Cristal”, amelyet az Egyesült Királyságban, Londonban található Kristálypalota ihletett. A mesterséges tóval együtt épült, valamivel később, mint a park többi épületegyüttese, pontosan 1887-ben. A Kristálypalotát kezdettől fogva spanyol virágfajok bemutatására használták.
Aznap, amikor meglátogattuk ezt az üvegpavilon, bent nem volt kiállítás. Amikor beléptünk az épületbe, egzotikus madarak hangjait hallottuk – egy „a természet hangjainak hallható kiállítása”! Ezután a palota mentén sétáltunk, és megláttunk egy kis tavacskát, amely tele volt teknősökkel, akik a vízből emelték ki a fejüket, hogy napozzanak egy kicsit. Egyszerűen muszáj volt lefotóznom ezt a helyet – még ha csak az emlékünk kedvéért is.
