A fotózás nem véletlenül az egyik legnagyobb szenvedélyem; mondhatni apámtól örököltem ezt a rajongást, aki szintén nagyon érdeklődött a fényképezés iránt. Már egészen kis korom óta lenyűgözött ez a művészeti ág, amely képes örökre megörökíteni a pillanatokat, és az emlékeket egy életre megőrizni.
A fényképezőgépemmel, még napkelte előtt
A Prágai Várból az Aranyvárosra nyíló kilátás nagyon ismerős számomra, mivel apám is készített egy nagyon hasonló felvételt annak idején, és mindig is tetszett, ahogyan ezt a fényképet komponálta. Bár a jellegzetes prágai látkép ebben a konkrét jelenetben el van rejtve, minden turista, aki elhagyja a Hradschin várát, ismeri ezt a gyönyörű kilátást a cseh főváros háztetőire.
Legutóbbi prágai tartózkodásunk során úgy döntöttem, hogy még azelőtt elindulok a Prágai Várhoz – amelyet a 9. században építettek, mint a világ legnagyobb ősi várát –, mielőtt a kirándulók megérkeznének, hogy a szégyenlős reggeli nap aranyfényében örökítsem meg. Imádom, amikor még napkelte előtt előveszem a fényképezőgépemet, és nézem, ahogy a világ lassan felébred – számomra ez nagyon különleges élmény. Ha utazást tervezel, nézd meg a prágai útikönyvemet.
Itt található a másik blogbejegyzésem is, ezúttal Prága Óvárosi Városházájáról.
