Megpróbáltam lefordítani ennek az Atlanti-óceán partján fekvő hatszögletű templomnak a nevét, és az eredmény – “A Kő Urának kápolnája” – nem biztos, hogy teljesen helyes. Mindazonáltal ez a fordítás némileg megfelelőnek tűnt a régi barokk, vagyis a Porto melletti Miramar Beach szikláján álló kis templom számára.
“misztikus” aura
Egy napsütéses téli vasárnapon (tipikus portugáliai időjárás) barátainkkal meglátogattuk ezt a strandot és kápolnát. Alacsony volt az árapály, így a “Capela” körül sétálhattunk anélkül, hogy a cipőnk is átázott volna. Ezen a napon nagy szerencsénk volt, mert amikor magas volt a dagály, a kis templomot körülvették az Atlanti-óceán hullámai, és így nagyon nehéz lehetett bemenni. Soha nem hallottam még ilyen templomról, és nem csak azért, mert víz vette körül, hanem azért is, mert “misztikus” aurája volt.
A környező strandon sok helyen láttunk gyertyaviasz maradványokat. Barátaink elmagyarázták nekünk, hogy a “boszorkányoktól” származnak, akik ott varázsoltak. Később olvastam, hogy a “Kő Urának” kultusza egy ősi pogány kultuszból származik, amely később áttért a kereszténységre és a helyhez való kötődésre.
Maga a templom nem viseli ennek a pogány természetkultusznak a nyilvánvaló jeleit. 1686-ban épült barokk, rokokó stílusban. Sajnos aznap nem tudtuk meglátogatni, de azért volt időnk egy kis bolyongásra. Miközben megpróbáltam pontosabb szögből lefotózni, hallottam, hogy lovak közelednek. Tudtam, hogy ez lesz a tökéletes előtér a hely hangulatának ábrázolásához – egy kis misztikum, érintetlen és természetesen romantikus.
