Az Anaga-hegységben a babérerdőben sétálni olyan, mintha visszamennénk az időben. Ezek a különböző szubtrópusi fák és növények Tenerifén egykor, mintegy 20 000 évvel ezelőtt Európa déli részét és Afrika északi részét borították. Sajnos a harmadidőszakból származó erdők nagyon ritkán fordulnak elő világszerte.
Akárhányszor is látogatunk el Tenerifére, egy túra az Anaga-hegységben kötelező számunkra. A hegylánc egyik részén száraz, alacsony növényzettel borított területeket találunk, és alig egy órás sétával máris a sűrű erdővidéken találjuk magunkat, ahol a felhők szinte minden szögből körülvesznek bennünket.
Igazi játszótér számunkra, hogy megtaláljuk a dombok, babérfák és fénycsíkok kompozícióit – de ebben a bizonyos pillanatban hirtelen megvilágosodott út nyílt meg előttünk. Ez nem volt könnyű feladat – napközben, télen is, és a hegyek fölött olyan erősen áll a nap, hogy szinte elvakít minket, annak ellenére, hogy napszemüveget viseltünk. Az időjárási körülmények folyamatosan változtak – az egyik pillanatban még sütött a nap, néhány percen belül pedig már a zuhogó eső elől próbáltunk elbújni. A hegyek megmászása a teljes fényképezőgép-felszerelésünkkel szintén fárasztó volt, de egyszer-egyszer, amikor kitisztult az ég, olyan ösvényt láttunk magunk előtt, mint amilyen a képen látható, amitől úgy éreztük magunkat, mintha egy tündérmese közepén lennénk.
