Podgorica

Óratorony (Sahat Kula) Podgoricában, Montenegróban. Látvány az oszmán időkből.

Óratorony (Sahat Kula) | Podgorica, Montenegró

Podgorica belvárosa nem hasonlít semmilyen más városhoz, amit életemben láttam. Kis üzletekre és turisztikai helyekre számítottam a montenegrói főváros közepén. Meglepetésemre a központot kis házakkal szórták tele! A városrésznek ezen az oldalán azonban látható az Óratorony, amely még az oszmán időkből származik.

Podgorica Szent György-templom és a Gorica-hegy körüli park, Montenegró.

Szent György-templom | Podgorica, Montenegró

Ez a kis ortodox Szent György-templom a legrégebbi templom Montenegró fővárosában. A Gorica dombon található (“Gorica” montenegrói nyelven kis dombot jelent, a “pod-gorica” pedig szó szerint kis domb alatt). Amikor mi ezt a helyet meglátogattuk, maga a templom zárva volt – így nem tudtuk megcsodálni a híres freskókat odabent.

Belső Krisztus feltámadásának katedrálisa modern freskókkal, Podgorica, Montenegró.

Krisztus feltámadásának belső székesegyháza | Podgorica, Montenegró

Amikor beléptem ebbe a katedrálisba, aranyfestményekre számítottam, amelyeket a régi ortodox templomokban gyakran látni. Az elvárásaim azonban csak kis mértékben voltak helyesek… Saját meglepetésemre az egyik festményen Marx, Engels és Tito illusztrációit láttam… a pokolban rohadva. Amikor megláttam, minden kirakós kezdett a helyére kerülni – olyan viszonylag “modern” emberek festményei vettek körül, akiknek nagy hatásuk volt Montenegró politikájára és történelmére.

A Krisztus feltámadásának katedrálisa Podgoricában, Montenegróban modern építészet, a bizánci stílus elemeivel.

Krisztus feltámadásának katedrálisa | Podgorica, Montenegró

Kívülről nézve ezt a katedrálist, úgy vélem, hogy legalább egy évszázados lehet. A Krisztus feltámadásának katedrálisa Podgoricában, az eredeti név átírva: Saborni Hram Hristovog Vaskrsenja i Crkva Svetog Spasa, csak 2013-ban készült el. A külső kialakítás a hagyományos bizánci műemlékek, például a kotori Szent Tryphon-székesegyház stílusát követi, ami arra utal, hogy valószínűleg ugyanabban az időben, a 12. században épült.